Egy esetleges gázárcsökkentés lehetőségét is célként megjelölve az MVM egy átfogó kutatást indított a lakossági gázfogyasztási szokások feltérképezésére. A szolgáltató szerint az elsődleges cél az, hogy megértsék a fogyasztói szokásokat is.
Lengyelország 25 millió eurós támogatást fizet az Ukrajna újjáépítését célzó európai alapba, amely jelentős lépést jelent a háború sújtotta ország gazdasági helyreállítása érdekében. Az Európai Beruházási Bank (EIB) csütörtöki nyilatkozatában jelentette be, hogy a lengyel kormány hozzájárulása révén a „EU for Ukraine Fund” összértéke 398,35 millió euróra nőtt – írja a Radio Polskie.
A magyar mezőgazdaság jelentős átalakuláson ment keresztül az elmúlt évtizedben, ami a gazdaságok számának drasztikus csökkenésében és a termelési struktúra átrendeződésében mutatkozik meg. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint 2023 júniusában mindössze 198 ezer gazdaság működött az országban, ami 18 százalékos visszaesést jelent 2020-hoz, és 33 százalékos csökkenést 2013-hoz képest – írja a Népszava.
Évek óta nem volt olyan kedvező feltételekkel elérhető uniós támogatás, mint amely október 29-én nyílik meg a mikro és kisvállalkozások számára: cégenként 20 és 50 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatás igényelhető, 50-70% közötti támogatási intenzitással. A work management szoftvereket fejlesztő DMS One Zrt. üzletfejlesztési igazgatója szerint a pályázat segítségével jóval korábban megvalósulhatnak olyan digitális fejlesztési tervek, amelyek a kedvezőtlen makrogazdasági viszonyok miatt fiókban maradtak a cégeknél. A pályázat keretösszegéből várhatóan 3700 vállalkozás részesülhet innovációs támogatásban.
A finn és a svéd kormány egy közös levélben azt javasolja, hogy az EU-s támogatások szélesebb körét, beleértve a mezőgazdasági kifizetéseket is tegyék a jogállamiságtól függővé – írja a Népszava. A mezőgazdasági forrásokat eddig nem érintette a kifizetések visszatartása.
Az Európai Bizottság felszólította Magyarországot, hogy fizesse meg az Európai Unió Bírósága által kiszabott napi 1 millió eurós bírságból összegyűlt 93 millió eurós (mintegy 36 milliárd forintos) büntetést, amelyet az Európai Bíróság június 13-án hozott ítéletének nem teljesítése miatt szabtak ki. Eközben a 200 millió eurós egyszeri tétel esetében megkezdik a végrehajtást.
Az Európai Unió kohéziós politikája a felszínen sikertörténet: a keleti bővítés tagállamai jelentősen felzárkóztak az EU fejlettségi átlagához, de regionális szinten megmaradtak, sőt néha nőttek is az egyenlőtlenségek. Brüsszelben is egyre többen beszélnek a szükséges reformokról. Magyarország helyzete viszont speciális, a jogállamisági viták miatt nem fér hozzá az uniós forrásokhoz, ami új kihívást jelent – többek között ezekről a témákról volt szó a 62. Közgazdász-vándorgyűlés „Mi van, ha nincs? A kohéziós források perspektívái” című panelbeszélgetésen. A kormány képviselői ismertették, hogy több ezer milliárd forintnyi közlekedési – vasúti és közúti –, valamint építőipari fejlesztésekre készül a kabinet. De arról is számot adtak, hogyan átalakítják a jelenlegi kohéziós politikai megközelítését, szakértők pedig arról, milyen szempontokra kell figyelni ennek során.
A gazdaság szerkezeti átalakítása, az innováció ösztönzése, a digitális gazdaság fejlesztése, valamint a termelékenység növelése mind kulcsfontosságú lépések a hosszú távú fenntartható fejlődés érdekében. A gazdasági szereplők számára világos, hogy a jövő azoké, akik képesek alkalmazkodni a gyorsan változó globális piaci körülményekhez és kiaknázzák a technológiai újításokban rejlő lehetőségeket. Azonban az elmúlt időszakban a kormányzat által zászlóra tűzött újraiparosítás komolyan gátolhatják meg a magyar gazdaság felzárkózását – hangzott el a 62. Közgazdász-vándorgyűlés Gazdasági szerkezet és termelékenység című panelbeszélgetésén.
Az uniós helyreállítási program hitel részére van-e szüksége most a magyar gazdaságnak, és ha igen, milyen feltételek mellett, hiszen az ezzel kapcsolatos magyar hozzáállás változó volt korábban – így hangzott a kérdés az Inforádió Aréna című műsorában csütörtök este.
A szuverenitásvédelmi törvény miatt elindított kötelezettségszegési eljárással párhuzamosan felfüggesztheti a felzárkóztatási pénzek egy részét az Európai Bizottság – érzékeltette egy szerdai háttérbeszélgetésen a Népszava tudósítása szerint Didier Reynders.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök váratlan látogatást tett Kijevben, alig egy nappal az EU Tanácsának elnökségének átvétele után. A látogatás során sürgette Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt a tűzszünet meggyorsítására, míg Zelenszkij a kétoldalú együttműködési megállapodás lehetőségét hangsúlyozta. Anamaria Dutceac Segesten szerint Orbán látogatása Brüsszel és a hazai közönség számára is egy erős politikai üzenet. Magyarország és Ukrajna között továbbra is feszültség van a magyar kisebbségek védelme miatt, amit Orbán valószínűleg Zelenszkijnek is felvetett. Ukrajna uniós csatlakozási folyamatát Magyarország többször lassította a kisebbségi ügyek előrelépésének hiánya miatt, de az EU és Kijev is találhat módot ennek a helyzetnek a kezelésére.
A szlovák Alkotmánybíróság úgy döntött, hogy az ország büntető törvénykönyvének legtöbb módosítása alkotmányos, és ezzel megnyitotta az utat a végrehajtásuk előtt. A reformcsomag tartalmazza a súlyos bűncselekményekre, köztük a korrupcióra kiszabható büntetések, az elévülési idő csökkentését és a különleges ügyészi hivatal megszüntetését. A bíróság azonban megállapította, hogy a reform azon részei, amelyek visszamenőlegesen beavatkoznak a büntetőeljárásokba, alkotmányellenesek.
Az Európai Unió a közelmúltban ébredt rá, hogy biztonság- és gazdaságpolitikája között újra kapcsolatot kell teremtenie. Az EU gazdaságbiztonsági stratégiája és kockázatcsökkentési paradigmája rövidlátó: kizárólag az ellátási láncok megszakadásából, az ipari kémkedésből és a kritikus infrastruktúra megszakadásából eredő kockázatok mérséklésére irányul – írják az European Council on Foreign Relations szakértői friss elemzésükben. A megoldást a Global Gateway program folytatása jelenthetné, de ennek jövője egyelőre bizonytalan.
Az Európai Bizottság újabb 1,2 milliárd eurónyi beruházást mozgósít a nyugat-balkáni országok számára, az uniós forrás a vízellátás és szennyvízkezelés, a vasúti közlekedés, az innováció fejlesztését, valamint a régió kis- és középvállalkozásainak zöldítését célozza.
A magyar kormány öt energetikai projektre kért támogatást a brüsszeli Modernizációs Alapból, amelyek közül az Európai Bizottság végül hármat hagyott jóvá 76,8 millió euró (mintegy 30 milliárd forint) összegben, így két távfűtési projektre, és az energiaközösségek fejlesztésére kapunk pénzt az uniós kibocsátási egységek értékesítéséből befolyt forrásokból – jelentette be ma a Bizottság. Fontos, hogy ez egy teljesen különálló uniós alap a kohéziós és a helyreállítási forrásoktól, és így nem is érinti ezt az alapot a Magyarország és a Bizottság közötti jogállamisági vita, illetve a folyósítási feltételrendszer.
Közel tíz éve tartó vita és pereskedés után marasztalta el az Európai Unió Bírósága a magyar kormányt, amiért a hazai menekültügyi rendszer nem felel meg az uniós szabályozásnak. Orbán Viktor miniszterelnök a 200 millió eurós bírságra válaszlépéseket ígért, hogy „Brüsszelnek jobban fájjon”. Brüsszeli tisztviselők azt mondták a Portfolio-nak, hogy a kormánynak korlátozottak a lehetőségei, hogy kihúzza magát a fizetés alól, ha pedig ellenáll a kabinet, akkor az EU-támogatásokból vonják el a büntetést.
Szűkíthetik a kínálatot Franciaországban.
Trumppal is együtt akarnak működni.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
